A Cseresznyéskert
felújításához sajátos módszert választottam: szeptember 21-én, előzetes
találkozás, próba nélkül, (beavatott) közönség előtt tartottunk egy
"előadást". Négy hónap kihagyás után végigcsináltuk, ahogy kell. Aztán
megadatott, amire minden társulat vágyik, de csak kevesen tehetik meg:
kijavíthattuk egy már műsoron levő darab hibáit. Adtunk magunknak időt,
hogy újabb öt előadásra alaposan felkészülhessünk.
És jönnek a kicsik (akik azóta megnőttek: már vannak kisebbek). A fesztiválelőadás a TMT mindkét napján nagy sikerrel játszottuk, de ami ennnél is fontosabb, végre összerázódott a társulat, megéreztek valamit abból, hogy mit is jelent együtt dolgozni és együtt örülni. A jelennél is fontosabb, hogy van jövő a csapatban...
A Jakab újbóli bemutatása példa nélküli vállalkozás volt. Négy év után új tartalmak, hangsúlyok, értelmezések (szereplők) és egyéni játékok jellemezték az előadást. Sajnos május közepére csúszott a bemutató, így csak három előadást élt meg a felújítás, de a siker és a tapasztalat mindig jól jön.
Tovább a 2009/2010-es évadra
